Mi az a gócbetegség? 

 

A góc egy többnyire kötőszövetes tokkal körülhatárolt, idült és általában tünetszegény gyulladás, melyből a véráram útján baktériumok, illetve a baktériumok által termelt mérgek, az úgynevezett bakteriális toxinok a szervezetben a góctól távoli pontra eljutva tüneteket idézhetnek elő. A gócbetegség tehát a szervezet egy adott pontján jelen lévő gyulladásos terület által más szervben vagy szervekben okozott betegségre utal. A góc tehát a betegség elsődleges forrása, a szervezetben jelentkező tünetek az úgynevezett másodlagos tünetek, amelyek lehetnek:
 

  • Izületi gyulladások
  • Bőrkiütések, bőrelváltozások
  • Látószerv gyulladásos folyamatai
  • Szívbelhártya gyulladás
  • Vese gyulladás
  • Hajhullás

 

A gócok egyik speciális csoportja a fogászati gócok

 

granulomaA fogászati gócok közé tartoznak a fogszuvasodás, a fogágy-tasakok, a granuloma (legtöbbször a fog gyökércsúcsa körül jelentkező elváltozás), az elő nem bújt fogak (például a bölcsességfog, a bennmaradt foggyökér, rossz (nem falálló, nem csúcsig érő)gyökértömés stb. miatt kialakuló gyulladásos tasakok.

 

Hogyan észlelhető a fogászati góc megléte, vagy kialakulása?

 

A fogászati góc kialakulását és jelenlétét fogorvos és szájsebész tudja diagnosztizálni klinikai vizsgálat és röntgen (panoráma, intraorális röntgenek) segítségével. A fogászati góckutatás tehát a klinikai vizsgálatok és a röntgenfelvételek összességét jelenti. A fog környéki gócok gyakran a gyökércsúcs körüli cisztákat vagy granulómákat jelentik, ami a röntgenfelvételeken sötét, a gyökércsúcshoz kapcsolódó röntgenárnyékként jelentkezik. Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyökércsúcs környékén kialakult gyulladásos területeket tekinthetjük ugyan gócnak, de egy ilyen jelenség észlelése nem jelenti automatikusan, hogy góccal állunk szemben. Ha a jól ismert mondást ültetjük át a gyulladás és a góc viszonyára, akkor azt mondhatjuk, hogy Nem minden gyulladás góc, de minden góc gyulladás.

 

Hogyan kezelhető a fogászati góc?

 

A fogászati góc az esetek többségében gyökérkezeléssel megszüntethető.  Ekkor több alkalommal találkozik az orvos és a beteg, ugyanis a gyökérkezelés elkezdése és befejezése között több alkalommal is szükséges lehet antibiotikumos és gyógyszeres tömések cseréjére. Ha a gyulladt terület a kezelések hatására sem gyógyul (például anatómiai anomáliák miatt a gyökércsúcs a hagyományos gyökérkezelés módszereivel nem érhető el, stb.), vagy olyan mértékű granulómával állunk szemben, hogy a gyökérkezelés korlátain belül a gyulladás nem számolható fel teljes mértékben, gyökércsúcs-rezekcióra is sor kerülhet. A gócbetegség gyógyításában az utolsó és egyben legdrasztikusabb lépés lehet a fog teljes eltávolítása.